Helyszín: Kaiserslautern
Időpont: 2007. november 25-26.

A klub bemutatása
Név: 1.FC Kaiserslautern
Szín: piros-fehér
Alapítás dátuma: 1900. június 2.
Stadion: Fritz-Walter-Stadion (férőhely: 48.500)
Dicsőséglista: 4x Német Bajnok (1951, 1953, 1991, 1998), 4x Német Bajnoki második helyezett (1948, 1954, 1955, 1994), 2x Német Kupagyőztes (1990, 1996), 5x Német Kupadöntős (1961, 1972, 1976, 1981, 2003), 1x DFB Szuperkupagyőztes (1991), 1x Német Teremkupagyőztes (1997), 2x az év labdarúgó csapata Németországban (1991, 1998)
Nemzetközi sikerek: 2x UEFA Kupa elődöntős (1982, 2001), 1x Bajnokok Ligája negyeddöntős (1999)

A legtöbb bajnoki mérkőzést játszották a klub színeiben:

A klub játékosaként világbajnokságot nyert:

Fritz Walter (1954)
Horst Eckel (1954)
Ottmar Walter (1954)
Werner Kohlmeyer (1954)
Werner Liebrich (1954)

A klub további híres játékosai:
Ciriaco Sforza, Mario Basler, Michael Ballack, Miroslav Kadlec, Miroslav Klose, Pavel Kuka, Roland Sandberg, Stefan Kuntz, Thomas Allofs, Tom Dooley, Wolfgang Wolf, Andreas Brehme

A klub hires edzői voltak:
Andreas Brehme, Erik Gerets, Erich Ribbeck, Hannes Bongartz, Karlheinz Feldkamp, Kurt Jara, Lóránt Gyula (2x, 1965-1967 és 1969-1971), Otto Renhagel, Werner Liebrich, Wolfgang Wolf, Wolfgang Funkel

Utánpótlásképzés KAISERSLAUTERN BEN

Az előzetes egyeztetések alapján, Frank Aehlig klub menedzser jóvoltából tartalmas és sokirányú program várta küldöttségünket a 98.000 lakosú városban. Először kaptunk egy érdekes tájékoztatót a több mint száz éves patinás klubról, majd – bár este bajnoki mérkőzést rendeztek és már javában készülődtek a pályamunkások, szorgoskodtak a tv sápok –, körbevezettek minket a gyönyörű stadionban. Alkalmunk volt bemenni a játéktérre, leülni az edzői kispadokra és kérdéseket feltenni a közvetlen és nagyon szimpatikus vezetőnknek.
Tőle tudtuk meg, hogy a 2006-os futball világbajnokságra teljesen újjáépített, modern stadion költségeit a város és a klub közösen finanszírozta. A Német Labdarúgó Szövetség hozzájárult az építtetéshez, a FIFA és az UEFA nem. A német viszonylatban is horribilis összeg (nem hivatalos információ szerint 60 millió euro) terhei nagy nehézségeket okoznak az óta is a klub életében. Ezért a futball klub költségvetését le kellett faragni. A stadiont a klub saját bevételeiből (szponzori támogatás, jegybevétel, játékos eladásból származó bevétel) tartja fönn. Az utóbbi két évben a csapatok működésére szánt pénz is kevesebb lett. Midez erősen kihat a profi kirakatcsapatuk teljesítményére is. Nagy fájdalmukra tavaly kiestek az első osztályból és az idei másodosztályú versengésben is a vártnál sokkal rosszabbul szerepelnek, hiszen látogatásunk idején kieső helyen álltak. A céljuk azonban egyértelműen mielőbb visszakerülni a német elit ligába.

Pedig szurkolótáboruk Németország egyik leghíresebbje és leglelkesebbje. Hat jelentősebb szurkolói „ultra“ csoportulásuk van, amely mintegy 15 ezer szurkolóból áll. A Mainz elleni bajnoki mérkőzésen alkalmunk volt meggyőződni, hogy az idei pocsék szereplés ellenére kitartanak, és fanatikusan buzdítják kedvenceiket az egész mérkőzés folyamán. A 39.150 (!) néző - köztük 6.000 Mainz drukker - hihetetlen hangulatot teremtett az arénában. Mint ahogy már előző szakmai utazásaink alkalmával már láthattuk, az európai futball nagyhatalmaknál megszokott módon, újra szembesülhettünk azzal, hogy a futball egy sikeres üzlet, ahol maximálisan kiszolgálják a stadionba kilátogató vendégeket. Itt is a családok, őregek, fiatalok együtt nézik, szurkolják végig a másfél órát. A mérkőzés előtt, közben és utána is jól érzik magukat, kulturáltan viselkednek és a vendég szurkolók is biztonságban érezhetik magukat.

Beszélgetésünk közben kiderült, hogy a Fritz-Walter-Stadionban csak az első csapat játsza hazai mérkőzéseit, de még ők sem edzenek soha ott, annyira vigyáznak a gyep minőségére.
Közös stadion-sétánk befejezésekor Frank Aehlig meglepetésünkre meleg szavakkal emlékezett meg Lóránt Gyuláról az Aranycsapat kiváló világbajnoki ezüstérmes hátvédjéről, aki két alkalommal is trénerkedett a klubnál. Büszkén említette, hogy a számunkra oly fájdalmas ’54-es VB aranyérmes német válogatott kiválódása, csapatkapitánya Fritz Walter és még négyen, az akkori Kaiserslauterni csapatból kerültek beválogatásra és részesei lehettek Puskásék legyőzésének. Jó volt hallani, hogy mind a mai napig tartják a kapcsolatot Hrutka Jánossal, aki tagja volt az 1988-as bajnokcsapatnak. S legfrissebb élményként, elismerően mesélt Hajnal Tamásról, akiről csak annyit mondott, hogy az idei bajnokságban is nagyon elkelne a csapatban, vele biztosan sikeresebbek lennének.

A játékosok képzése - az Akadémia működése

Ezután került sor az utánpótlás központ meglátogatására. Az 1.FCK létesítménye Németország egyik legszebb labdarúgó edzőközpontja, amely Kaiserslautern belvárosától mintegy 10 km-re Mehlingenben található, egy nagyon kis falu határában. A sportpark tömegközlekedési eszközzel gyakorlatilag elérhetetlen. A fiatal focisták legtöbb esetben a klub kisbuszaival érkeznek edzésre, illetve a kisebbeket a szülők hordják saját gépkocsijukkal. A hét minden délutánján, közel 90 km-es körzetből, összesen hat kisbusz gyűjti össze a a fiatalokat a megbeszélt helyen és időpontban.

A „Rote Teufel Sportpark“ (Vörös Ördögök) elnevezésű Edzőcentrumban - amit 2000-ben adták át -, Kristien Eck az U9 és U11-es csapatok koordinátora fogadott minket. A fiatal edző először tájékoztatót tartott, válaszolt az edzőinket érdeklő kérdésekre, majd körülvezette küldöttségünket a létesítményen és több korosztályos edzést is megnézhettünk.

Bevezetőjében elmondta, hogy Németországban manapság is nagyon közkedvelt sportág a labdarúgás. A kisgyermekek körében hihetetlen népszerűek a labdarúgók. Az utánpótlás-nevelés ellen hat az a tény, hogy a Bundesliga csapatokat elözönlik az idegenlégiósok, főleg afrikai, kelet-európai játékosok. Ennek ellenére a Rajna-vidék-Pfalz tartományban is sok tehetség kergeti a labdát és akar focista lenni.

A létesítmény-bázis minősége (pályák száma és minősége, kiszolgáló helyiségek száma, minősége stb.) a DFB minősítése szerint a Borussia Mönchengladbach után a második legszínvonalasabb Németországban. Az Akadémiák rangsorában pedig az elmúlt futball idény alapján a 4. helyre került Németországban. Nem hivatalosan árulták el, hogy az 1. FCK. évi 800-900 ezer eurót költ az utánpótlás-nevelésre, amelyben az úgynevezett Akadémiai képzés költségei is benne foglaltatnak. Nagy segítség a klubnak, hogy a város az utánpótlás központ létesítmény-üzemeltetési költségeit átvallja.

A repülőtér méretű területen három füves 2 műfüves edzőpálya, egy 20x40-es homokos kispálya, két műfüves lábteniszpálya, egy koordinációs és erőnléti gyakorlatok végzésére kialakított akadálypálya, valamint egy alulról fűtött, kerítéssel körbevett, másfél labdarúgó pályányi füves center pálya található, szabvány méretű futballpályával. Ez utóbbin csak a profik edzenek valamint ritkán az amatőr és U19-es csapat játszik mérkőzéseket. Az edzőközpont területén külön épületben van a fitness-terem és az orvosi szoba. A konditermet a játékosok bármikor használhatják, az erőnléti edzővel előzetesen egyeztetett program alapján. A szakorvosok – heti beosztási rend szerint – minden hétköznap délután négy órától állnak a játékosok rendelkezésére, ahol ambuláns és rehabilitációs kezeléseket egyaránt nyújtanak a rászoruló játékosoknak.

Az utánpótlás csapatok U15-től fölfelé heti négyszer edzenek egészen az U19 korosztályig, a fölött heti öt az edzésszám. A fiatalabbak (U11-14-es korosztály) általában heti háromszor, míg a legkisebbek (U9-U10) heti kétszer járnak edzésre. Az előkészítő csoportokban nyolc évesnél fiatalabb gyerekkel nem foglalkoznak.

A korosztályos csapatokat 20 játékos alkotja, akikből általában 15-en kerülnek be a jövő évi eggyel idősebb csapat keretébe. (A Német Labdarúgó Szövetség előírása szerint húsznál több játékos első osztályú klubnál egy korosztályban nem lehet.) Akik már nem férnek be a csapatba, szabadon igazolhatók és keresnek maguknak egy másik egyesületet. A legkisebbeknél azonban megpróbálnak valóban senkit nem elküldeni.

Ehhez azonban nagyon körültekintően kell kiválasztani. A klub valamennyi edzőjének szerepel a feladata körében, hogy figyelje a tehetségeket. Mellékállású játékos megfigyelők is segítik ezt a feltérképezést, amely elsősorban a Rajna-vidéki Pfalz tartományra fókuszál. Az utánpótlásedzők a saját korosztályuk iskoláival tartják a kapcsolatot.

A középiskolások elsősorban gimnáziumban tanulnak. Az odajáró fiatalok többsége saját otthonában, családi környezetben éli hétköznapjait. Akiket olyan messziről igazoltak le a klubhoz, hogy már nem lenne egészséges az utazással eltöltött napi idő, azok kollégiumi rendszerben, a Kaisereslautern által finanszírozott, úgynevezett internátusokban laknak. Az 1. FCK. évente 25-30 tizennyolc év alatti labdarúgójának biztosít ilyen bentlakásos lehetőséget. Ez nem az a klasszikus Akadémiai elhelyezés (lásd. Strasbourg) ahol izoláltan élnek a gyerekek, magántanárok tanítják őket, stb. Ezek az intézmények sokkal inkább hasonlítanak egy diákszállóra. Tanulmányaikat sem egy külön kialakított „futball-osztályban” végzik.
Elmondásuk szerint ennek anyagi okai vannak. Jelenleg három külföldi korosztályos válogatottjuk van: egy kanadai, egy brazil és egy bolgár fiú, aki a bemutatott internátusi-képzés szerint éli hétköznapjait.

A legkisebbek kiválasztása a Kaiserslauterni alapfokú iskolákban kezdődik. A legfiatalabb korosztályok edzői járják az intézményeket és saját környezetükben magabiztos, jól focizó gyerekek közül választják ki a legügyesebbeket. Emellett tartományi tornákra járnak, alacsonyabb osztályú kluboknál, kis csapatoknál keresik a fiatal (7-8-9 éves) tehetségeket. Megfigyelőiken, edzőiken keresztül összeszedik a korosztály krémjét és megpróbálnak már a legkisebbeknél is erős keretet kialakítani. Ezen felül évente egyszer – a tavaszi szünetben – hirdetnek toborzót, amikor bárki jelentkezhet, aki nálunk szeretne focizni.
Az elmúlt években 60-80 Kaiserslauterni és környéki kisfiú és kislány jelent meg a felhívásra.

Ezzel együtt az igazi kiválasztás, szelektálás 13 éves kortól kezdődik. Ebben a korban már nagyon ügyelnek arra, hogy ki kerül hozzájuk, milyen a kiválasztott fiatal élettani mutatói, reálisan benne van-e egy karrier lehetősége. 15 éves kor fölött egyre nagyobb hangsúly helyeződik a teljesítményre is, mely alatt természetesen nem csak a számszerű eredményesség értendő.

A korosztályos csapatok gyakorlatilag állandó kerettel játsszák végig a szezont. Május végére alakítják ki a következő évi kereteket, és lehetőleg saját játékosokkal építkeznek. Az edzők megbeszélik, melyik játékost veszik át, melyik játékos az, akitől megválnak, kik lesznek azok az újak, akiket leigazolnak más csapatokból. A kiválasztásban nagy segítséget nyújt a Német Labdarúgó Szövetség által szervezett körzeti és területi válogatottak működése. Itt gyakorta tűnnek fel tehetségek. Vallják, hogy 15 éves korra már elég jól megismerik a környékbeli játékosanyagot, ezért ekkor általában már messzebb – tartományon kívül – kell menni ahhoz, hogy valóban eddig fel nem fedezett jó játékost találjanak.

Az utánpótlás edzői stábnak jelenleg 3 főállású alkalmazottja van. Mindegyikőjük a német szövetség által előírt, az általa edzett korosztálynak megfelelő edzői licensszel rendelkezik. Hat hetente, az összes tréner bevonásával tartanak konzultációkat, ahol elemzik az adott időszak történéseit, valamint az új edzésismeretekről is tájékoztatják egymást. Ekkor az előre meghatározott szempontok szerint értékelik az egyes csapatok időszakos szereplését és a játékosok fejlődését, teljesítményét.

A klubhoz kerülő utánpótlás edzőknek az 1.FC.Kaisereslautern futballfilzófiáját, a képzésről vallott nézeteket maximálisan magukévá kell tenniük, és egységesen kell ezt a hétköznapokban alkalmazniuk a gyerekek képzésekor. Ezért, főleg a klub volt profi játékosait, valamint jól felkészült agilis fiatalokat alkalmaznak a fiatalok mellé.

A képzés egymásra épül. Az edzők maradnak, a gyerekek kerülnek évente feljebb a korosztályos ranglétrán. Tehát az edzők mindig ugyanazt a korosztályt edzik. Egy korosztállyal egy évig tehát két edző foglalkozik. A legkisebbek 10 éves korig a lehető legtöbb tornán vesznek részt. Bajnoki rendszerben az U11-es korosztálytól játszatják őket. Az U15-ös korosztályig bezárólag nincs teljesítménykényszer a játékosokon és a csapaton valamint az edzőn. Ebben a korban elsődleges elvárás a gyerekek töretlen fejlődése. Kiemelten - egyénre szabottan is -, fejlesztik az egyéni képességeket, a technikát és a mozgáskoordinációt. A “csapattól” a kreatív játékosságot várják, ezért semmilyen megkötést nem írnak elő a gyerekenek.

Az U19-es edző - aki szerepelt első osztályú mérkőzésen a klub profi játékosaként - az U16, U17 -es csapatok, az úgynevezett “teljesítményorientált korosztályok” szakmai és technikai munkájának koordinátora. Rajta kívül kalauzunk, az U11-es edző dolgozik még főállásban. Ő a legkisebbek, és az U9-U12-es korosztályok szakmai munkáját felügyeli. Az U13, U14, U15-ös csapatok szakmai és technikai munkáját is egy főállású edző irányítja. Rajtuk kívül a klub főállású alkalmazottja még a létesítmény-igazgató, az utánpótlás csapatok technikai felelőse és egy kapusedző. A többi korosztályos edző, a gyúró, a szakorvosok (sebész, reumatológus, pszichológus stb.) mellékállásban végzik feladatukat. Néhány játékos megfigyelő – nyugdíjas korú volt játékos, edző – társadalmi munkásként segíti szeretett klubját. Konkrét összeget nem említetve kísérőnk, de kevesellte az utánpótlás-edzői fizetéseket a klubnál.

Véleménye szerint sokan utánoznak külföldi mintákat (pl. a brazil bemelegítést szambával), holott ez nem a német futballkultúra része, és ugyanez a helyzet a speciális koordinációs-edzésekkel is. Bár fontosnak tartja, de edzői hitvallása szerint a technikai-, és gyorsaság-fejlesztésen sokkal több múlik. Különfoglalkozás keretében ezért speciális koordinációs edzést nem tartanak. Az ilyen típusú munkát beépítik a heti edzésrendbe. Ezeknek a gyakorlatoknak az elvégzésére például kiválóan alkalmas a fából készült speciális akadálypályájuk. A hálóőröknek természetesen külön speciális kapusedzéseik vannak a csapat edzések mellett.

A csapatok mentális felkészítését minden edző egyénileg oldja meg, bár ha jelzik, előzetes egyeztetés után pszichológus segítségét is igénybe vehetik. A legtöbb tréner maga is futballozott, s amit játékosként megéltek, azt edzőként felhasználják. Saját tapasztalataikra támaszkodva próbálnak meg segítséget nyújtani a náluk játszó fiataloknak.

A klubhoz kerülő idősebb évjáratú játékosok egy része amatőr szerződést kap, így ők a következő évtől a tartalék csapatot erősítik. A legtehetségesebb, már nagykorú játékosok akár profi szerződést is kaphatnak. Az utánpótlásban dolgozók, természetesen arra törekszenek, hogy ez a nagy „ugrás“ minél több náluk pallérozódó fiatalnak sikerüljön. Az 1. FCK. tulajdonosai nem titkoltan, nagy követelményeket és elvárásokat támasztanak a klubban dolgozó szakemberek számára.

Németországban a korosztályos bajnokságok területi régiókban folynak. Az 1. FCK utánpótlás csapatai a Dél- Nyugati régióban játszanak, ahol valamivel kevesebb az első osztályú csapat, mint például délen vagy a Ruhr-vidéken. Németországban az 15-ös és U17-es korosztályú csapatok hat regionális bajnokságban küzdenek, míg az U19-eseknél egy északi és egy déli Bundesliga Bajnokságba vannak besorolva. A feljutásos rendszer szerint, ha egy csapat az U19-es Bundesliga bajnokságból kiesik, akkor a területének megfelelő regionális bajnokságba kerül vissza. A Régiónál Liga alatt még négy bajnoki osztály van (Verbandsliga, Bezirksliga, Kreisliga A, Kreisliga B) melyek szintén feljutásos rendszerben működnek területi és körzeti beosztás szerint. Az 1. FCK. legnagyobb konkurense a tartományban az FSV Mainz 05 csapata.

Amelyik játékosnak nem sikerül az 1.FCK.-nál profi szerződéshez jutni, azok a játékosok elmennek más egyesületekbe, ahol tárt karokkal fogadják őket. Aki az U19-es keretből kikerül, az a legtöbb esetben az Ober-Liga (német 4. osztály) szintet már megüti. (A felnőtt német 3. osztályú Regionalligában szinte kizárólag profi játékosok játszanak. Az 1.FCK Kaiserslautern tartalék csapata jelenleg a 4.osztályban szerepel.)
Az Akadémiai képzésből évente 6-7 játékos kerül fel az első csapat keretéhez. Ez nagyon jó aránynak számít a Németországi klubok játékos politikáját figyelembe véve.

Összegzés

Bár egy jelenleg másodosztályban játszó német klub utánpótlás bázisán jártunk, a körülmények, a személyi és tárgyi feltételek minden igényt kielégítenek, európai színvonalúak. A klub utánpótlás-képzési filozófiáját a pragmatizmus és a profizmus jellemzi. Lehetőségeiket figyelembe véve minél több – elsősorban német, Rajna-vidéki – fiatal tehetséges fiatalnak akarják megadni a lehetőséget, hogy futballista legyen. A jól képzett, egészséges szemléletű edzők alkalmazásával biztosítják a magas színvonalú képzést. Bár az anyagi kondíciók tekintetében sok német él klub megelőzi az 1.FC Kaiserslautern mégis az utánpótlás-nevelésben a Bundesliga élvonalába tartoznak.